Népdalkör
Népdalkörünk 2014. szeptember 13-án a Szüreti Falunapon felvette elhunyt alapítójának, dr. Barsi Ernőnek a nevét, mely névfelvételhez hozzájárulását adta a néprajztudós két gyermeke Barsi Hajna, és Dr. Barsi Ernő.
- április 6-án pedig bejegyzésre került a Dr.Barsi Ernő Népi Kultúráért Egyesület.
(Barsi Hajna és dr.Barsi Ernő aláírják a nyilatkozatot)
A Népdalkör 1973-ban alakult Hímző Pávakör néven. A pávakörbe járó lányok, asszonyok éneklés közben szorgosan készítették a rábaközi hímzéseket, melynek ékes bizonyítéka, a már logónkként használt pávás motívumunk. Az elkészült párnák, hímzések számtalan kiállításon vettek részt és díjazásban részesültek.
(1974-ben)
A csoportot dr. Barsi Ernő alapította, melyet 16 évig vezetett. Összegyűjtötte Écs település népdalait, népszokásait, melyek 1985-ben kötetben megjelentek „Megérett, megérett Écs hegyén a szőlő” címmel. Ehhez a település történelmi, gazdasági adatait Orbán László művelődési ház igazgatója állította össze, aki két évtizeden át segítette csoportunk működését.
Részletek a könyvből:
„… Écs község a dalolni szerető falvak közé tartozik. Valaha sok volt itt a napszámos,- hónapos-, meg summásmunkára szegődő szegény ember, s ezek mindig szerettek énekelni. A nagygazdáknak a vagyon kötötte le minden idejét, figyelmét, nem igen törődtek a dalolással. A szegény ember azonban ebben lelte legnagyobb örömét…
… Egy község népzenei hagyományainak szempontjából döntő jelentősége van azoknak az alkalmaknak, melyeken megszólal a dal. Ha nincs dalolási alkalom, megszűnik a népdal, mert a már tudott népdal is elkopik, feledésbe merül közösségi éneklés nélkül.”
1975-ben már énekeltünk dr. Manga Jánosnak, – aki a Népművelési Intézet igazgatója, azután nyugdíjazásáig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának főmunkatársa, osztályvezetője volt – az Élő Népdal című rádióműsorban. 1977-ben a helyi táncosokkal beneveztünk a Röpülj Páva című versenybe, itt Lengyelfi Miklós (a Magyar Televízió szerkesztője, osztályvezetője, rovatvezetője) és Borbély Jolán (etnográfus, pedagógus) értékelt bennünket. Hagyományaink által bemutattuk a település életét. A gyermekek gyermekjátékokat adtak elő, megelevenedett a katonaság, a bevonulás, a lakodalmas, a summásélet. A településen nagyon sok summásmunkára szegődött ember élt, sokan megjárták a frontot, így sok emléket, éneket tudtak átadni a népdalkörösöknek, az utókornak.
Már 1981-ben énekeltünk ifj. Bartók Bélának, 1983-ban Ág Tibor felvidéki néprajzkutatónak, 1991-ben Csapó Károlynak a Népdalkörök Pódiumában, melyet közvetített a rádió is. 1993-ban dr. Verebélyi Kincsőnek az ELTE Bölcsészettudományi Kar Folklore Tanszék tanárának, aki écsi népszokásokat rögzített filmre nálunk, melyek megtalálhatók az MTV archívumában. 2000-ben a Főtér című TV műsorban voltunk láthatók.
Sorolhatnánk az 50 év eseményeit, mert bizony sok volt az eltelt időszakban határon innen és határon túl. Hol több, hol kevesebb létszámmal szerepeltünk, de gyökereinktől nem távolodtunk el. Amikor úgy alakult, volt külön gyermek citeracsoportunk, az ifjúsággal lehetett menni pünkösdölni, betlehemezni, „háromkirályozni.” Tervünk továbbra is az, hogy az ifjúságot bevonjuk értékes hagyományéltető tevékenységünkbe.
Baráti kapcsolatokat ápolunk a határon túli magyarsággal. Felvidékiekkel, muravidékiekkel, vajdaságiakkal, erdélyiekkel. Dr. Barsi Ernő segítségével több ízben Burgenlandban is jártunk. A népdalkörünk által lett testvértelepülése Écsnek, a felvidéki Nagyabony.
Kiemelnénk a 30 éve szervezett Pünkösdi Dalos-találkozóinkat, melyeken a névadó mellett hazai és határon túli csoportokat meghívunk, ezzel is érzékeltetve a határon túli magyarsággal való kapcsolatunk fontosságát. A találkozók jelenleg is megrendezésre kerülnek, a névadó halálát követően a győri sírkertben nyughelyénél emlékezünk Mesterünkre, majd a népzenei program folytatódik Écsen.
Dr. Barsi Ernő, az écsi mellett, számos könyvet írt: Daloló Rábaköz, Daloló Szigetköz, Daloló Sokoróalja, Győr városában stb., amelyek bemutatóján az écsi dalosok közreműködtek, bemutattuk a könyvben összegyűjtött dalokat. Így több ízben szerepeltünk a Győri Könyvszalon rendezvényein is.
CD lemezeket is készítettünk. Két népdalokat tartalmazó CD-nk van: „A Rábának mindkét partja, de sáros”, De szeretnék seje-haj…” című.
Egy népzenei CD, vegyítve orgonával kísért karácsonyi dalokkal („Betlehem kis falucskáján” címmel, mely a Dr. Barsi Ernő által felgyűjtött écsi betlehemest is tartalmazza), valamint egy CD, melyen az écsi „öregek” által évtizedeken át énekelt Passió hallható.
A Népdalkörünk és az általa őrzött helyi értékek bekerültek a Helyi Értéktárba, mely értéktár célja a település természeti környezetének, szellemi, anyagi, művészeti alkotásainak, hagyományainak összegyűjtése, bemutatása, ezen keresztül az összetartozás erősítése.
Számos módon ápoljuk alapítónk emlékét, így például kezdeményezésünkre „Dr. Barsi Ernő munkássága” 83. megyerikumként bekerült a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Értéktárba.
Népdalkörvezetők:
1973-1989-ig Dr. Barsi Ernő, 1989-1998-ig Farkas Katalin, 1998-tól Farkas Márta
A népdalkörben tevékenykedő tagok hitükkel és dalos kedvükkel éltetik ezt a közösséget, amelynek 50 éves fennállása a bizonyíték arra, hogy van összetartó ereje a dalnak
(50 éves jubileumi ünnepség)
Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét,
az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon.
A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, ami benne érték,
azt mind meghatványozza.
(Kodály Zoltán)
50 éves évfordulónkra kiadott könyvünk
Szeretettel várjuk az érdeklődőket közénk néphagyományaink fenntartásának, újraélesztésének, közösségi keretek formájában történő megélésének örömteli pillanataira, ezáltal a vele járó programjainkra!
Családostul is lehet jönni közénk, az éneklés mellett népi hangszeren is lehet tanulni.
Fotók, további információk facebook oldalunkon találhatók!
Farkas Márta
népdalkörvezető